A kormány szeptembertől bevezetendő kedvezményes lakáshitelprogramja éppen a célközönségének, az első lakásra váró fiataloknak a lakásvásárlását nehezítheti majd – írja friss elemzésében a GKI. A kutatóintézet feleleveníti, hogy az utóbbi 10 évben az Európai Unió országai közül legjobban a magyar piacon nőttek a lakásárak, ennek jelentős része ráadásul az elmúlt 2 évben jött össze. Emiatt ma Magyarországon rengeteg embernek tűnik lehetetlen feladatnak, hogy saját lakást vásároljon.
A GKI vizsgálata alapján 2016 és 2024 között három tényező befolyásolta leginkább a használt lakások árát:
a nettó keresetek alakulása;
a 10 éves állampapírkamatok;
az építőipari-termelői árindex.
Azok a tényezők, amelyek 2024-ig pörgették a lakáspiacot, és amelyek nagyban befolyásolták az ingatlanárak alakulását, 2025-ben a piac fokozatos lehűlésének, az ingatlanárak stagnálásának irányába mutattak.
Amikor már úgy tűnt, hogy megállna a lakásárak emelkedése, a kormány újabb ingatlanpiaci programot jelentett be. A korábbi intézkedésekhez (csok, falusi csok, babaváró hitel, csok+) hasonlóan most is a keresleti oldalt élénkíti a kormány, habár ez a beavatkozás már az előző esetekben is a lakásárak jelentős emelkedéséhez vezetett.
Az elemzői várakozások szerint most sem lesz ez másképp: a hitelprogram fél éven belül akár 10 százalékos, egy éven belül pedig 15-20 százalékos áremelkedést is okozhat.
Összességében a jelentős volumenű, kedvezményes kamatozású források megjelenése a keresleti oldalon – a kínálati oldal beszűkülése mellett – ismét áremelkedést fog generálni, végeredményben pedig éppen a program célközönségét, az első lakásra váró, kevés önerővel és törlesztési képességgel bíró fiatalokat hozza még nehezebb helyzetbe.