1,6 milliárd forint uniós támogatásból épült egy növénygenetikai kutatóközpont Törökszentmiklós határában, de mikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ott járt, nem talált semmit.

A támogatást Hadházy szerint Varga Mihály „haverja”, Horváth László tiszteletbeli kazah konzul kapta. A projekt A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása elnevezést kapta.
Hadházy tavasszal járt a „Pannon Breeding Tudástár” elnevezésű kutatóközpontban, ahol egy üres kis melegházat, néhány üres irodát és pár posztert talált a falon – idézte a képviselőt a 444.hu.
A projekt gazdája a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt., ami Horváth érdekeltsége. Hadházy a látogatásakor találkozott a cég egyik vezetőjével, akit megkérdezett, hol olvashat a kutatási eredményekről. A válasz: azok „nincsenek, mert a kutatás nem mindig jár eredménnyel”, de elmondása szerint a pénz feltétele úgyis csak annyi volt, hogy a végén legyen valami termék, amit értékesíthetnek.
Ők pedig vetőmag előállítással foglalkoznak, így azt elszámolták eredménynek. A helyszínen pedig azért nincs semmi, mert a kutatásoknak és a projektnek is vége van.
Hadházy szerint a projekt hivatalos adatlapjából is kiolvasható, hogy soha nem is akartak kutatni, ott ugyanis a többi között technológiafejlesztésről írnak. Kikérte a projekt költségvetését és a szerződések adatait, amiből kiderült, műtrágyaszóró és vetőgépet is vettek összesen 58 ezer euróért, 14 millióért a kutatási témák és eredmények összehangolását segítő weboldalt csináltak, és valószínűleg kétszer fizettek ugyanazért egy Bt-nek összesen 8,7 millió forintot. Kutatási szerződéseket is kötöttek, ahol bruttó 21-70 ezer forint volt a napidíj, de ketten csaknem 2 millióra szerződtek – írta a 444.hu Hadházy alapján.
Hadházy szerint nagyon sok hasonló „kutatás+fejlesztés” projekt létezett, ezek közül többet be is mutatott. Azért könnyű az ilyenekkel visszaélni, mert laikusként nehéz eldönteni, hogy mihez kellenek a megvásárolt eszközök, és hogy mi van a hangzatos szövegek mögött. A politikus szerint a cégek sokszor úgy tekintenek erre a projektre, mint burkolt gazdaságfejlesztő támogatásra, és például bérre fordították a pénzt, csakhogy így a sok ezer milliárd euró nem javított az ország versenyképességén.