„— Milyen mély volt tegnap ez az árok?
— Fél méter.
— Ma?
— Több mint egy méter.
— Szép teljesítmény! Nem fáradtak?
— Ah, dehogy — mondja szinte kórusban mind a tíz fiú, a kunszentmártoni József Attila Gimnázium diákjai, akik a nyári szünet két hetét a szolnoki jubileumi építőtáborban töltik. Munkahelyük a vasútállomás előtti toronyház.”
Szolnok Megyei Néplap, 26. évfolyam 152. szám (1975. július 1.)
A szolnoki vasútállomásból kilépvén, a Jubileumi téren egy szédítő látvány tárul elénk. Bár nem akkora, mint a new york-i Empire State Building (381m), a londoni Shard (310m), vagy éppen a heves társadalmi vitákat gerjesztő budapesti MOL Torony (mindennel együtt 143m), de a 81 méteres szolnoki toronyház, a huszonnégyemeletes így is kiemelkedik környezetéből.
A magyarországi magasházak (a cikk folytatása során toronyházak – szerk.) közül van ennél nagyobb: A budapesti Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje éppen 7 méterrel veri. De az nem lakóház! Az 1977-ben épített pécsi huszonötemeletes a maga 84 méterével épphogy, de maga alá gyűri. Azonban azt a tömítőanyag hibás keverése miatt már a nyolcvanas években kiürítették, 2016-ban pedig végleg lebontották. Így a huszonnégyemeletes (újra) megnyerte az ország legnagyobb lakóházának a címét, melyet azóta is büszkén visel.
A huszonnégyemeletes immáron ötven éve áll és boldogítja, szomorítja a szolnokiakat. A cikkben röviden kitérünk a toronyházak magyarországi történetére, a szolnoki hetvenes évekbeli városfejlesztéseibe, valamint a szolnoki toronyház, a huszonnégyemeletes történetére (külön köszönet a blogszolnok.hu áldozatos munkájáért, ahol a szerkesztők immáron 15 éve mutatják be Szolnok összes titkát, rejtélyét- szerk.)
Verseny az ég felé
A Kádár korszak jellegzetes lakóházainak története egészen 1959-ig datálható, ekkor készült ugyanis az első, kísérlet jellegű panelház Dunaújvárosban, kohósalakos technológiával. A kísérleti stádium után az 1961-ben kiadott 15 éves lakásépítési tervben már több százezer lakás, valamint három házgyár építését is meghatározták. Meg is kezdődtek a kort jellemző, 4-5 emeletes pont- és szalagházak tömeges építése. Azonban már akkor is megjelent az igény a nagyobb, harmincméteres vagy annál is magasabb épületek építésére. 1966-ra el is készültek az első tízemeletesek Budapesten, de csupán két évet kellett várni az első igazi nagy húzásra. 1968-ban készült el miskolci Szentpéteri kapu lakótelep 18 emeletes, 70 méteres toronyháza, mely beindította az ország legmagasabb toronyházáért zajló versenyt.
Fotó Fortepan / Kozák, 1981.
A magyarországi magasházak elburjánzását demográfiai (népességrobbanás) és szociális (lakáshiány) indokok is igazolják, de kétségtelenül szerepe volt a szocialista blokk fejlettségét és modernségét bizonyítani akaró vágy, a határokat feszegető építészi kíváncsiság, valamint az egymással konkurens városok vezetőinek nagyravágyása. Elég csak a Veszprém megyei bizottságának első titkárára Pap Jánosra gondolni, akinek vezetése alatt Veszprémben körgyűrű, valamint egy 62 méteres toronyház is épült. De a hetvenes évek végéig épült még 60 métert meghaladó toronyház Salgótarjánban, Gyöngyösön, Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szolnokon is.
Szolnok kifejezetten „kimagaslik” ezen listából, hiszen a város több magasházzal is rendelkezik. 1970-ben, Lenin születésnapjának 100. évfordulóján adták át Zagyva parti és a Várkonyi téri 18-18 emeletes toronyházakat, majd 1975-ben a 65 méteres Vízügyi székházat.
A 900 éves város megújulása
Szolnok városszerkezetének átalakítását már az ötvenes években megkezdték, az igazán nagy lépések azonban a hatvanas éveket követően történtek meg. A környék legösszetettebb építési beruházásaira a kormány 1949-ben létrehozta Szolnoki Megyei Állami Építőipari Vállalatot (ÁÉV), mely aztán számos, a mai Szolnokot meghatározó épületet, városrészt húzott fel. Az ÁÉV építette fel a Tallinn városrészt, a Széchenyi lakótelepet, a Boldog István körúti házakat, de hozzájuk fűződik a szolnoki Skála, az SZTK, vagy a vasútállomás épülete is.
A városi fejlesztések egyik sarkalatos pontja egy új városközpont kialakítása volt, melynek alapkövét 1969 nyarán tették le. Ezt követően hetvenes években sorra jelentek meg a városban szocialista építészet művei. Az időzítés se véletlen, hiszen 1975-ben ünnepelték a város 900 éves jubileumát. Így hát sorra adták át a már említett toronyházakat, az azóta lezárt Baross utcai aluljárót, az új buszpályaudvart, a fedéllel ellátott vásárcsarnokot, a vízügyi szakközépiskolát. De akkortájt készült el a hat évig épített Pelikán Hotel is.
A huszonnégyemeletes
Nagy izgalom övezte a hetvenes évek építkezéseit, de különösen a huszonnégyemeletes fogta meg az ideutazó emberek fantáziáját. Nem is meglepő, hisz több száz emelőgép dolgozott nap nap után az épületen. A munkások mellett a helyi és a környékbéli középiskolás diákok is részt vettek a munkában. Tudniillik, 1975-ben rendezték meg Szolnokon a második építőtábort melyben többek között nyolcszáz szolnoki diák is részt vett az építkezésekben városszerte.
A Liszkai Károly tervei alapján készült a Szolnoki Megyei ÁÉV által kivitelezett épület csúszózsaluzásos technikával készült. Az épület melletti Jubileumi tért, annak parkolóit és szobrát, a szolnoki Tanúhegyet az ÉSZAKTERV tervezte. A tervezők tisztában voltak a környék jelentőségével, így „elegáns üzletsorok” tervezése is bekerült a napirendbe.
A huszonnégyemeletes első 22 emeletében 176 lakóház található. Még az építkezés alatt eldőlt, hogy a 23. emeleten a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság helyi irodája, valamint csillagvizsgáló fog működni. Bár a köznyelvi elnevezésével szemben 24. emelet nincs, a tetejére még egy víztartály is felkerült, mellyel amellett, hogy kiváló ellensúlyt biztosít, részben kiváltották a toronyházak felső emeleteinek ellátására képtelen helyi víztorny(okat).
Fotó: Gáll D.
Az elmúlt évtizedben kétszer is elmozdult az épület, egyszer a 2013-as heves vármegyei földrengések, másodszor a 2023-as aradi földrengések miatt. Az épület, bár sokaknak egy óriás, elavult beton monstrum, tartós és biztos, mély alapzattal rendelkezik. Így valószínűsíthető, hogy még évekig birtokolhatja Magyarország legnagyobb lakóházának címét.
A cikk blogunk vendégszerzőjének, Kozák Sándornak a munkája. Köszönjük!