Igen, a címben feltett kérdésre a legfőbb válasz az, hogy Orbánék még nem menekültek el, de ahogy kiderültek a dolgok Aszadékról, az nagy hasonlóságot mutat az Orbán-rezsimhez.
Például az is nagy azonosság, hogy Aszadékhoz hasonlóan Orbánék is családi vállalkozásként tekintenek az országra. A legfőbb cél az anyagi gazdagodás, minden más csak humbug.
Bassár el-Aszad szíriai elnök bizonyos szinten próbálta azt mutatni kifelé, hogy családja teljesen visszafogott, már-már szinte középosztálybeli életet élt. Nem lehetett őket luxusautókban látni, a hétköznapokban farmert és egyszerű pólókat viseltek, gyerekeik normális iskolákba jártak.
A Bassár el-Aszad apját is nézve Szíriát több mint ötven éven át uraló Aszad család vagyonát megbecsülni is nehéz. Az elnök és tágabb rokonsága több tízmilliárd dolláros vagyonnal rendelkezhet, amit külföldi bankokban és ingatlanokban, valamint alig felfejthető céghálókban és fantomvállalatokban rejtettek el.
Damaszkuszi otthonukban az oda betörő fosztogatók és nézelődők festményeket, a leghíresebb luxusmárkákat és egy dollár-tízmilliókat érő autógyűjteményt, valamint a sebes távozáskor hátrahagyott dokumentumokat, köztük dollármilliókat mutató bankszámlakivonatokat találtak. A konyhájukban készült videókból kiderült, hogy miközben a szíriaiak éheztek, és örültek, amikor hozzájutnak egy csirkéhez, az elnök és családja finnyásan válogathatott, hogy mit egyen.
Ugye, milyen nagy a hasonlóság Szíria és Magyarország között?
A tágabb Aszad klán, amiben benne vannak az elmenekült szíriai elnök unokatestvérei és nagybátyjai is, nehezen felgöngyölíthető céghálókban, ingatlanokban és offshore számlákon rejtette el a pénzét.
Ezt évtizedekig tartó uralmuk alatt szedték össze Szíriában, gyakorlatilag családi vállalkozásként, vagy más nézőpontok szerint maffiacsaládként irányítva az országot.
Érdemes elolvasni a Telex.hu cikkét, amiből kiderül, hogy miben hasonlít – már ami a vagyoni harácsolást jelenti – az Orbán-rezsim a nagyhatalmú diktátorok rendszeréhez…