A karácsony előtti héten két meccs várt az Olajbányászra, az egyik a ligautolsó, a másik a ligaelső ellen, ebből a pécsi kötelezőt félgőzzel, fejben már a vasárnapi összecsapásra koncentrálva húzták be.
A különbséget a nyitó negyedben a triplák jelentették, a hazaiak négy kísérletből egyszer sem tudtak betalálni, a vendégek ugyanennyi próbálkozásból hármat kosárra váltottak. A pécsiek védekezése (illetve annak hiánya a palánk alatt) ráadásul elég komoly átjáróházat eredményezett a festékben.
A második játékrész totális szolnoki dominanciát hozott, az első öt percben gyakorlatilag állva hagyta ellenfelét Oliver Vidin alakulata. Az újabb fordulópontot talán Subotic szépségdíjas triplája jelentette, onnantól az Olajbányász csinált egy 10-0-ás futást, ezzel nagyjából el is döntve a lényegi kérdéseket a félidőre.
A nagyszünetről egyértelműen a pécsiek jöttek ki kevésbé enerváltan, ennek köszönhetően a negyed egy pontján még a hátrányuk egyszámjegyűre csökkentése is terítéken volt, de Rudner triplája lehűtötte a kedélyeket. Az Olajbányász-játékosok fejében ebben a szakaszban már láthatóan a vasárnapi csúcsrangadó járt, ezt a már 20 perc után megnyert összecsapást érezhetően elengedték.
Ennek megfelelően a záró etap már csak formalitás volt, hiába tudtak Frank Áronék olykor közelebb lopózni, a piros-feketék annyit mindig kipasszíroztak magukból, ami elegendőnek bizonyult a győzelemhez.