A szolnoki izraelita templom 1898-ban épült Baumhorn Lipót tervei alapján, aki korának híres zsinagógaépítője volt. Az épületet 1899-ben adták át. Itt kezdte 48 éves szolgálatát dr. Heves Kornél főrabbi, a város kiemelkedő személyisége, akiről most közterületet neveztek el.
Dr. Heves Kornél csaknem fél évszázadon át volt lelki és szellemi vezetôje a kétezer fős kilének, vallási és világi beállítottsága meghatározta közösségének hitéleti és civil magatartását. Főrabbivá 1898-ban választották meg.
Beiktatása még a régi zsinagógában történt, de már épült a város legszebb helyén, a Tisza partján az új, díszes istenháza a katolikus és a református templomok szomszédságában.
Az épület szépsége és mérete kellőképpen reprezentálta Szolnok zsidó hitû polgárainak akkori társadalmi helyzetét. Helyének megválasztása, valamint felavatásán a város és a megye vezetőinek és legtekintélyesebb polgárainak megjelenése azt tanúsította, hogy az izraeliták bevett felekezetté nyilvánítása a törvény rendelkezésein túl a helyi társadalom egyetértésével is találkozott.
Pap és irodalmár volt, aki sokat fáradozott a különbözô egyházak közötti megbékélésen – írta az Új Élet 2019. június 15-i száma.
1944-ben csaknem 5 ezer környékbeli hittársával együtt a cukorgyári gyűjtőtáborba vitték. Onnan egy hónapnyi szenvedés után, a deportálást megelőző napon feleségével együtt Budapestre szállították, ahol nem sokkal később beteg felesége a gettókórházban meghalt.
Heves Kornél a szörnyű időket egy védett házban élte át.
1945-ben első útja Szolnokra vezetett. Nem tudta elhinni, hogy már senki sincs a nyájából. Siettében elesett, combnyaktörést szenvedett, majd kórházban meghalt – írta a róla szóló közgyűlési előterjesztés.
Feleségével közös sírban nyugszik a fővárosi Kozma utcai izraelita temetőben.
Mostantól dr. Heves Kornél nevét viseli a Tisza-parti sétány egy része.