Rosszabbul élünk, és ez már a bűnözésen is látszik. A társadalom a saját szemével láthatja, a saját bőrén érezheti, hogy romlott a helyzet a közbiztonság terén. Hiába is próbálják eltussolni, hódít a kábítószer, nem véletlenül kezdtek el harcolni ellene, több a hajléktalan, egyszóval rossz a közhangulat ezen a téren. A szolnoki polgármester sem véletlenül fordult a nyilvánosság előtt a belügyminiszterhez, hogy rendeljen több rendőrt Szolnokra.
Romlik a magyarok élethelyzete, ez egyértelműen látszik például az egészségügy terén is. Hónapokat kell várni, hogy egy-egy szakrendelésre bejuthasson az ember. De említhetnénk az oktatást is, ahol szintén kevés a szakember. Ugyanígy kevésnek érzik az emberek a rendőrök létszámát is, arról nem is beszélve, hogy maga a szolnoki közterület-felügyelet vezetője mondta el, hogy naponta csak három közteres tud szolgálni a megyeszékhelyen.
És akkor a gazdasági helyzetről, a munkakeresési nehézségekről, a magas inflációról, az Európa-rekord áfáról, az alacsony nyugdíjakról, a rengeteg hajléktalanról vagy éppen a kukázókról még nem is beszéltünk!
Ilyen viszonyok között nem véletlen, ha úgy érzik az emberek, hogy sokkal rosszabbul élnek a korábbiakhoz képest!
Hiába a dübörgő propaganda, a sikerek nem jönnek, főleg nem egyéni szinteken!
Most a Telex.hu arról írt, hogy a 2026-os választás nem csak azért hozhat nyílt küzdelmet, mert hosszú idő után valódi kihívót kapott a Fidesz Magyar Péter személyében. Mostanra a 15 éve kormányzó Fidesz társadalmi legitimációja is erősen megkopott: gyakorlatilag 2022 óta nincs gazdasági növekedés, és közben volt egy Európa-rekorder infláció is. De vannak más jelek is, amik szintén elégedetlenségre utalhatnak.
Szabó Andrea politológus a Telexnek adott interjújában a romló demográfiai adatokat, az oktatás drámai teljesítményét és „a társadalom anómiás jelenségeit” hozta fel példaként: utóbbi a társadalmi normák és értékek meggyengülésére vonatkozik.
Szabó Andrea a bűncselekmények számának növekedésére hivatkozott, szerinte ez is annak a tipikus jele, ha a társadalom nem bízik abban, hogy jó irányba mennek a dolgok. Ez két szempontból sem jó hír a Fidesznek: egyrészt a közhangulat alakulása a jövő évi választást is eldöntheti. Másrészt ha nő a bűnözés, az aláássa a Fidesz egyik legfontosabb politikai üzenetét, a rend és a stabilitás ígéretét.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiban valóban az látszik, hogy 2021 után trendforduló volt, a regisztrált bűncselekmények 2012 óta szinte folyamatosan csökkenő száma újból növekedni kezdett Magyarországon. 2021-ben 154 ezer bűncselekményt jegyeztek fel, 2022-ben 167 ezret, 2023-ban 178 ezret, tavaly pedig már 233 ezret.
Tavaly a lopások és a rablások száma is jelentős mértékben, 19-24 százalékkal nőtt 2023-hoz képest.
Nemcsak az a regisztrált bűncselekmény, amikor megtalálják az elkövetőt, hanem az összes, amiben feljelentés történt. És még ez sem fedi teljesen az összes bűncselekményt, mert lehetnek, amikben a sértettek nem tettek feljelentést, mert például olyan kis értékű volt az ellopott tárgy, hogy nem látták értelmét.
Felderített bűncselekményből természetesen kevesebb van a regisztráltaknál. A rendőrség felderítési aránya az összes bűncselekményt nézve körülbelül 30 százalékos, vagyis gyakoribb, hogy nem találják meg az elkövetőt. Lehetnek eltérések az egyes bűncselekménytípusok között, a gyilkosságoknál például 90 százalékhoz közelít a felderítési arány.
Elsősorban az infláció, és az annak nyomán kibontakozó megélhetési válság miatt nőhetett a bűnözés.
Ezt mutatja az is, hogy miközben a tisztán erőszakos bűncselekmények (emberölés, testi sértés) száma csökkent, a vagyon elleni bűncselekmények (lopás, rablás, rongálás) száma nőtt:
2021-ben 40 852 lopást regisztráltak,
2022-ben 46 833-at,
2023-ban 49 127-et,
tavaly pedig 58 419-et.
Krámer Lili kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság kutatója és projektkoordinátora szerint minden esetben jelzésértékű, ha a társadalomban növekszik az összbűnözés, még ha az egyes bűncselekménytípusoknál nagyon eltérők lehetnek is a tendenciák.
Mivel most a vagyon elleni, nem erőszakos bűncselekmények felelősek a növekedésért, Krámer szerint ez a gazdasági, megélhetési válság, növekvő szegénység és növekvő egyenlőtlenség tünete.
A szociális problémák előbb-utóbb megjelennek a bűnügyi statisztikákban is. Főleg, hogy az elmúlt 15 évben a kormány gyakorlatilag leépítette a szociális ellátást, melynek következtében a rendőrségnek kell foglalkoznia olyan problémákkal is, amiket sem megoldani, sem kezelni nem tud, mert nem rendészeti, hanem szociális, vagy mentálhigiénés problémák. Krámer szerint „ez pedig a rendészeti eszközök túlhasználatához vezet: a szegénységet, kiszolgáltatottságot nem lehet rendészeti eszközökkel enyhíteni, sőt, csak rontani lehet ezeken az élethelyzeteken”.
Az elmúlt években több olyan hír is megjelent, ami inkább arra utal, hogy a rendőrség nem mindig képes tökéletesen ellátni a feladatát. Pikó András, Józsefváros polgármestere 2022-ben arra panaszkodott, hogy nincs elég rendőr a kerületben, emiatt nem tudnak járőrözni a közteresek. Nem is olyan régen Györfi Mihály, Szolnok polgármestere nyílt levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, mert szerinte „olyan szintre süllyedt Szolnokon a közbiztonság, ami kétségbe ejti az itt lakó polgárokat”.
A jogszabályok is befolyásolhatják a regisztrált bűncselekmények számának alakulását. 2013-ban például jelentős csökkentést lehetett látni a regisztrált bűncselekmények számában. Abban az évben 377 ezer bűncselekményt jegyeztek fel a hatóságok, míg egy évvel korábban még 472 ezret. Ezt a szabálysértési törvény 2012-es módosítása magyarázta, amivel 20 ezer forintról 50 ezerre emelték a bűncselekményi értékhatárt. Onnantól csak szabálysértésnek számított, ha valaki ellopott egy 20 ezer forint értékű tárgyat, így értelemszerűen nem is jelent meg a bűncselekmények között.
Az azóta eltelt 13 évben nem változott az értékhatár, pedig az infláció miatt ma már sokkal több minden kerül 50 ezer forintba – írta a Telex.hu.