Az utóbbi napokban se szeri, se számuk nem volt azoknak a felháborodásoknak, hogy valakik keresztben a Zagyván, Jásztelek környékén „gátat” építettek ki. Nagyon sokan megrőkönyödtek ezen, kifogásolva, hogy például a halak hogyan fognak ezen „közlekedni”. Nos, megkérdeztük a vízügyet, meg is érkezett a válasz. Most kapaszkodjanak meg!
Miközben nagyon sokan nem értenek a témához, véleményt nyilvánítottak a témában. Keresték az okokat és a „felelősöket”.
Pedig a válasz nagyon egyszerű!
Mint a Kötivízig érdeklődésünkre megírta, a válasz pofonegyszerű: a fenékküszöböt állították helyre a Zagyván.
Ezt írták:
„2025. augusztus végére a Zagyván, Alattyán és Jásztelek között (a Pusztamizsei-hídtól mintegy másfél kilométerre folyásiránnyal lefelé) megtörtént az 1900-as években (!) épült fenékküszöb helyreállítása a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) megrendelésére, tekintettel arra, hogy a korábban épült fenékküszöb napjainkra teljesen tönkrement és maradványai már csak nyomokban voltak fellelhetők. A beruházás az Aszályvédelmi Akcióterv keretében valósult meg.
A vízépítési terméskövekből épült fenékküszöb helyreállítása az alábbi előnyökkel jár:
- a 88,10 mBf szintű duzzasztás létrejöttével a fenékküszöb feletti Zagyva-szakaszon mintegy 108 ezer köbméter többlet víz tározására nyílik lehetőség. A mederduzzasztás a Zagyván mintegy 10 kilométer hosszban, a Tarna torkolatáig (Zagyva 58+950 fkm) érezteti hatását.
- A fenékküszöb lehetőséget ad a Zagyvából a gravitációs vízpótlásra a Csonkás-éri vízrendszerbe kisvizes időszakban is.
- A duzzasztott szakaszon növekszik, illetve kiegyenlítettebb lesz a hullámtér talajvízkészlete.
- Növekszik, illetve kiegyenlítettebb lesz a „Pusztamizsei-erdő” nevű Natura 2000 természetmegőrzési terület talajvízkészlete.
- Kisvizes időszakban a felvízszint az alvízszinthez képest mintegy 1,5 méterrel lesz magasabb a duzzasztás szelvényében. A nagyobb vízmélység pedig a legtöbb vízhez kötődő élőlényre kedvező hatással van.
Az építés, illetve feltöltés ideje alatt a vízátvezetést a műbe épített 3 darab, egyenként 28 cm átmérőjű cső biztosítja. A feltöltés után a felvízi oldalon a csövek lezárhatók a természetvédelmi kezelővel történt egyeztetés alapján. A víz így elsősorban a fenékküszöb közepén lévő vápán keresztül fog átbukni, magasabb vízhozam esetén pedig a mű teljes keresztmetszetén, ami halélettani szempontból a legkedvezőbb.
Kisvizes időszakokban a halak vándorlása jellemzően nehéz, azonban már a jászteleki vízmércén mért 300 cm-es vízállásnál a fenékküszöbön 50 cm, illetve a vápa fölött 70 cm vízoszlop fog kialakulni.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal történt egyeztetést követően az alvízi rézsűt a halak vándorlása szempontjából kedvező lankássággal, több lépcsővel alakították ki, középen kő vápával.”
Ennyi tehát a válasz. Tanulság: az ilyen dolgokat bízzuk a szakmára. Ráadásul a vízügyesek értik is, amit csinálnak.