Nem őshonos amuri kagylókat érintő tömeges kagylópusztulás kezdődött a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében. Ez visszatérő jelenség hasonló hidrometeorológiai helyzetben (tartós hőség, magas vízhőmérséklet).
Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) behurcolt, egyértelműen idegen eredetű, terjedő-képes, a potenciálisan és ténylegesen is agresszív faunaelemek közé tartozik. Az amuri kagylót – amely az Amúr folyóról kapta a nevét – a Távol-Keletről hurcolták be hazánkba a növényevő halak (busa, amur) betelepítése során, véletlenül, a hatvanas években. Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű, gyorsan elterjedt folyóinkban (Duna, Tisza) de a tavainkban is szinte mindenhol megtalálható. Gyakran 25-30 centiméteresre és 70 dekagrammosra is megnőhet. Naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani.
Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztalták a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében.
Ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás, abból adódóan, hogy nem őshonosak Európában. Vizeinkben ugyanis él egy őshonos vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe. Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak őshonos kagylóink többsége immunis. Az amúri kagylók viszont védtelenek. A bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, amelyet a harcsák fogyasztanak – írta a Kötivizig.