Száz százazlékos állami támogatással, 150 millió forint ráfordítással tavasszal elkészült a jászapáti zsinagóga felújítása. Az épületet ünnepélyesen most pénteken adták át.
A jászapáti zsinagóga felújítása márciusban fejeződött be, amikor is megtörtént az épület műszaki átadása. A rekonstrukció során különös figyelmet fordítottak az eredeti építészeti stílusjegyek és motívumok megőrzésére.
Pócs János térségi képviselő azt írta közösségi oldalán, hogy külön köszönet illeti Borbás Zoltán megyei közgyűlési alelnököt közbenjárásáért, szemléletéért, rendíthetetlen hitéért, hogy a városban ismét megújult egy ikonikus épület, amely épített örökség ma is üzen: a nagy tettek véghezvitelében egység kell közénk. Egység az is, ha mindannyian egyet akarunk és az is, ha mindannyian másként akarjuk ugyanazt az egyet.
Majd hozzátette: Adja Isten, hogy így legyen!
Az átadáson beszédet mondott Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és Illés Gergő, a város polgármestere. Jelen volt többek között Berman Dávid, a Szolnoki Zsidó Hitközség elnöke is.
Az épület a jövőben kulturális térként szolgál majd, ahol kamarakoncertek és előadások kerülnek megrendezésre, méltó módon idézve meg az egykor ott élt zsidó közösség történelmét.
A jászapáti zsinagóga és zsidók története dióhéjban
A járás székhelyének számító városba a környékhez hasonlóan csak az 1840-es, szabad költözködést garantáló rendelet után költözhettek zsidók. Az első betelepülő családok komoly erőfeszítését és vallásosságát mutatja, hogy már 1854-ben felépítették első zsinagógájukat.
A jászapáti hitközség az 1868/69-es kongresszus után a status quo ante irányzathoz csatlakozott. Hazafiasságukat tükrözi, hogy újabb (a most felújított) zsinagógájukat a millennium évére építtették fel. Az 1896. július 24-i felavatásról a következő beszámoló maradt ránk:
„A jászapáti zsidó hitközség Magyarország ezer éves fönnállását zsinagóga építésével ünnepli. A minden tekintetben modernül épült zsidótemplomot július 24-én d.u. nagy pompa mellett adták át rendeltetésének. Bühler Pál dr. az építőbizottság elnöke, átnyújtván a templom kulcsát, a hitközségi elnöknek, ez Cseh József dr. Főszolgabírót kérte föl, hogy Istennek új házát nyissa meg.
Ennek megtörténtét a kántor éneke követte, majd Büchler Áron jászberényi ker. rabbi mondván, meggyújtotta az örök mécsest és avató beszédet mondott. Erre Büchler Márton, a csongrádi aranyszájú rabbi szónoklata került sorra, melynek folyamán a szónok a hitközség hazafias áldozatkészségét dicsőítette. A beszéd olyan nagy hatást keltett, hogy többen, főként nem zsidók, éljenezni kezdtek.”
A jászapáti zsidók elpusztítása
A hitközség létszámát tekintve az 1930-as években érte el a csúcsát, amikor 209 fő jászapáti tartozott az izraelita felekezethez. Sajnos a vészkorszak az itteni közösség javát is elpusztította. 1944 májusában a helyi és jászkiséri zsidókat a zsinagógában, a kántorlakban, elemi iskolában és még nyolc házban kialakított gettóba zsúfolták be. A gettóba még bútorokat sem vihettek, ezért a legtöbben a földre hányt szalmán aludtak.
A gettóból az embereket Jászberényen keresztül a monori téglagyárba, onnan pedig Auschwitzba deportálták. A közösség nagy részét megölték, de mintegy három tucatnyi túlélő még egy rövidebb időre újjászervezte a hitéletet.
A jászapáti zsinagóga falára 1949. július 10-én emléktáblát helyeztek el, ahová a helyi és környékbeli száznyolcvan mártír nevét vésték fel. A következő években viszont a létszám továbbapadása miatt a hitélet megszűnt, a zsinagóga állapota romlásnak indult.
A rendszerváltás után a jászapáti zsinagóga állapota még tovább romlott, és egyre sürgetőbbé vált a felújítás kérdése. A helyiek számára mindig is fontos volt az épület megőrzése, hiszen a zsinagógára nemcsak vallási, hanem kulturális örökségként is tekintenek.
A zsinagóga felújítása
A munkálatok célja az volt, hogy megőrizzék az eredeti építészeti jegyeket, miközben az épületet alkalmassá teszik a mai igényekhez. A felújítás során megújult a homlokzat, de visszaállították az eredeti díszítéseket és színvilágot is.
Teljesen felújították a belső teret, beleértve a falak festését és a női karzat rekonstrukcióját. Korszerűsítették a tetőszerkezetet és az ablakokat, hogy az épület hosszú távon is megőrizhesse stabilitását. Rendezésre került az udvar és a környezet, lehetővé téve a közösségi események megrendezését.
A felújítás során a szakemberek régi fényképek és történeti dokumentumok alapján dolgoztak, hogy a lehető legautentikusabb formában állítsák helyre a zsinagógát.
Az épület kulturális és közösségi térként fog tovább működni. Terveznek itt kiállításokat, előadásokat és emlékezési eseményeket tartani, hogy a helyi lakosok jobban megismerhessék a város egykori zsidó közösségének életét.
A jászapáti zsinagóga felújítása nemcsak egy épület megmentését jelenti, hanem egy fontos történelmi és kulturális örökség megőrzését is, amely generációkon átívelő jelentőséggel bír – közölte a zsidó.com.