Miközben késhegyre menő vita megy Szolnokon azon, hogy legyen-e elektrolitgyár a város határától 2 és fél kilométerre, az adatokból az látható, hogy ahol nincs kiemelkedő ipari létesítmény, ott nincs árbevétel, azaz pénz sem. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében egyébként a jászfényszarui Samsung részesül az összes árbevétel 8,5 százalékából, ezzel a legmagasabb értéket képviseli.
Brutális különbségekre mutat rá a KSH: ahol nincs autógyár, ott szinte semmi nincsen címmel jelent meg statisztikai adatokra rávilágító cikk a Hvg-ben. Az adatokból kiderül, hogy vármegyénk a középmezőnyben foglal helyet, köszönhetően a jelentős cégeknek, különösképpen a Samsungnak.
Az adatokból megállapítható, hogy a személyi költségek és a hozzáadott értékek is ott a legmagasabbak, ahol a külföldi tulajdonú cégek működnek.
Budapesten kívül mindössze három megyében haladta meg az 500 ezer forintot a vállalkozások egy főre jutó személyi költsége 2023-ban, azaz 16 megyében átlagosan félmillió forintnál kevesebbet költöttek a cégek egy munkavállalóra – ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett kimutatásából derül ki.
A statisztikákból az is kitűnik, hogy a hozzáadott érték a fővárost leszámítva elsősorban ott keletkezik, ahol több nagy vállalat van külföldi tulajdonosok kezében.
Fontos kiemelni, hogy az autógyártás szerepe az elmúlt bő másfél évtizedben jelentősen nőtt: Bács-Kiskunban a Mercedes megjelenésével 3,6-ról 31,8 százalékra nőtt az ágazat cégeinek részesedése az összes árbevételből, de másik négy megyében is emelkedett ez az arány.
A bevételek túlnyomó többsége, 95,7 százaléka külföldi, elsősorban német tulajdonú cégeknél keletkezik. A német cégek részesedése az ágazat árbevételéből 2010 óta 56,4-ről 58,2 százalékra emelkedett, miközben a magyar vállalatoké 6,8 százalékról 4,3-ra csökkent.
Mint ismert, a Szolnokra tervezett kínai elektrolitgyár kiemelten a debreceni BMW mellett annak a kecskeméti Mercedesnek szállítana, amelyik tehát Bács-Kiskun vármegye árbevételében jelentős szerepet játszik.
Mint azt a kínai vállalat közölte, a szolnoki üzem várhatóan több mint 100 millió euró éves bevételt fog termelni, a Magyarországon fizetett adók mértéke pedig eléri az évi 30 millió eurót, beleértve az áfát, az innovációs adót, illetve a helyi iparűzési adót. Ez utóbbi tekintetében a Kunlunchem a majdan fizetendő összeggel rögtön a TOP 50-hez tartozó adózói körbe tartozna.