Tovább gazdagodtak a magyarok 2024-ben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból, amelyeket a Bank360 dolgozott fel. A háztartások pénzügyi vagyona 110 563,6 milliárd forint volt tavaly év végén, ez több mint 13 százalékos gyarapodás 2023 végéhez képest.
Ez alapján a statisztikai átlag szerint egy „átlagos” háztartásnak 27 millió forintja van valamilyen pénzügyi megtakarításban, befektetésben. A magyar családok egy év alatt 6800 milliárd forintot tettek félre, emellett több mint 6 ezer milliárd forintnyi hozam is gyarapította a számláikat.
Az átlagot persze nyilvánvalóan alaposan felhúzzák a hatalmas vagyonú gazdag családok, a lakosság döntő részének nincs ennyi pénz a bankszámláján vagy értékpapírszámláján. A felső néhány százalék tartja a kezében a pénzügyi vagyon nagyobbik részét, ezt az állampapírokról nemrég közölt statisztikák is alátámasztják – hívja fel a figyelmet a statisztikai átlagok mögötti valóságra Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
Lakossági állampapírja például több mint 820 ezer kisbefektetőnek van. Csaknem felük viszont 5 millió forintnál is kevesebb pénzt tart állampapírban, 844 milliárd forintnyit. Eközben 50 millió forintnál több lakossági állampapírral kevesebb mint 35 ezer ügyfél, a kisbefektetők csupán 4,2 százaléka rendelkezik.
Náluk van viszont az állomány csaknem 40 százaléka, 4142 milliárd forintnyi. Ez azt jelenti, hogy a leggazdagabb 35 ezer családnak ötször annyi pénze van állampapírban, mint a legkisebb megtakarítással rendelkező 400 ezernek.
A többi, kockázatosabb befektetésnél pedig még nagyobb lehet az eltérés a vagyonos családok javára. Befektetési alapokban, részvényekben, céges részesedésekben, külföldi betétekben jellemzően csak a bőven átlag fölötti megtakarítást felmutatók tartják a pénzüket.
Akár a gazdagok közé vehetjük az évek alatt szép kis vagyonra szert tett országgyűlési képviselőket is, akik havonta cirka 3 millió forint közpénzből tengetik az életüket.