Huszonöt éve, 2000. január végén érte el a Tiszát a romániai Aurul aranybánya zazari tározójából kiszabadult cianidtartalmú szennyvíz, amely kis híján kiirtotta a folyó teljes élővilágát. Becslések szerint a magyarországi szakaszon több mint ezer tonna hal pusztult el. A tiszai ciánszennyezés a csernobili atomerőmű-baleset utáni legnagyobb természeti katasztrófa volt Európában.
A ciánfolt február 1-jén délután lépte át a magyar határt Csengernél.
Szolnokon két hétig nem használták a Tisza vizét. Mivel a városnak csak nyolc napra elegendő ivóvízkészlete volt, zacskókban, palackokban osztogatták a lakosságnak az ivóvizet, és arra kérték őket, hogy igyekezzenek spórolni otthon a vízzel.
Összesen 1241 tonna hal pusztult el a Tisza magyarországi szakaszán.
Szolnokon is megemlékeztek a súlyos katasztrófáról.
Györfi Mihály polgármester a Tiszavirág hídnál elmondott beszédében kijelentette, az ökológiai katasztrófát nevezik a vízügyi szakemberek a mai napig „vízi Csernobilnak”, február 1-je pedig ma már a Tisza élővilágának emléknapja.
Az ebből az alkalomból rendezett eseményen elmondta továbbá: nem lehetünk elég hálásak az akkori szakembereknek, hogy hozzáértő, összehangolt munkájuknak köszönhetően minden szolnoki tiszta vizet ihatott, a folyó pedig újraéledt.
Végezetül köszönetet mondott az akkori hősöknek, akik megmentették a várost.