Nagy port kavart egy szolnoki nyugdíjas házaspár története, miszerint budapesti kirándulásuk során meglepődtek az éttermi árakon. A történetre egy fővárosi étteremtulajdonos, vendéglős reagált, aki határozottan kiállt az árazás mellett, és kiosztotta a panaszkodókat.

Egy szolnoki nyugdíjas házaspár a két ünnep között Budapesten kirándult, és egy éttermi ebéd után kihozták nekik az éttermi számlát. A nyugdíjas pár úgy gondolta, egyszer egy évben megengedhet magának egy ilyen programot, de az összeg láttán végül eldöntötték: jövőre inkább otthon maradnak.
1 fácánleves: 2 400 Ft
1 jókai bableves: 2 200 Ft
1 marhapörkölt galuskával: 6 900 Ft
1 tejfölös uborkasaláta: 2 100 Ft
1 tejföl (külön kérve): 800 Ft
1 mákos-meggyes palacsinta: 2 500 Ft
1 somlói galuska: 3 000 Ft
2 korsó sör: 3 200 Ft
2 martini: 5 400 Ft
1 ásványvíz: 1 200 Ft
Az összesen 29 000 forintos éttermi számlát a 10% szervizdíj 2 900 forinttal emelte meg, így a végösszeg 31 900 Ft lett.
A számlát látva azt hittük, rosszul látunk. Nem gondoltuk volna, hogy egy egyszerű ebéd ennyire drága lehet – csodálkoztak rá a cehhre.
Nem hagyta ezt annyiban egy budapesti vendéglős
„Nem értem, miért kell mindig a vendéglátósokat bűnbaknak kikiáltani. Az árak, amelyeket a házaspár említett, teljesen reálisak a mai gazdasági helyzetben. Hadd világítsak rá néhány dologra:
Az alapanyagok ára az egekben van. Az infláció és az import termékek költségeinek emelkedése közvetlenül hat a konyháinkra.
A gáz, villany és bérleti díjak folyamatosan nőnek. Ezeket a költségeket valahogy fedezni kell.
Megfelelő béreket kell adnunk a szakácsoknak, pincéreknek, hogy meg tudjuk tartani őket. Ez nem luxus, hanem alapvető követelmény.
Aki étterembe jön, az a kiszolgálást, a környezetet és az élményt is fizeti. Ha valaki nem tudja vagy nem akarja ezt megfizetni, nem kötelező étterembe járni. Ott az étlap minden ajtó előtt – tessék megnézni az árakat, és ha nem tetszik, máshová menni. Ez teljesen normális.
Nem értem, miért kell panaszkodni egy olyan helyzetben, ahol előre tudni lehetett, mire számíthatnak. Az egyen étteremben, akinek pénze van rá. Ez nem sznobság, hanem a gazdasági valóság” – jelentette ki.