Nem mindennapi sztoriról írt posztot Erzsébet egy szolnoki közösségi oldalon. Olyanról, ami manapság már kihalóban van: a becsületességről, a segítőkészségről.
Nézzük a bejegyzést Erzsébettől, aki hozzászólásában azt is elmondta, siettek vendégségbe és ezért nem vették észre, hogy elhagyták a táskáját:
„Szeretném megköszönni annak a hölgynek és kislányának azt az igazi jó szándékot, becsületeséget, amit velem tett a szolnoki Tesco üzletnèl. Sajnos a fèrjem a táskámat a bevásárló kocsin hagyta, bepakolás után. Tószegen vettem észre, én már sírtam az autóban, nem lesz meg a telefonom, penztárcám stb., amikor észrevettem ès visszafordultunk. De tévedtem. Léteznek igazi jószándékú emberek, akik név nélkül, köszönés nélkül, önzetlenül jót tesznek egy vadidegen emberrel. Ezúton szeretném megköszönni nekik, még egyszer, köszönöm. Nem tudom elégszer megköszönni, de köszönöm, hogy leadták az információs helyen, hogy megkapjam. Kívánok nekik, egészséget, boldogságot és boldog újévet, és maradjanak ilyenek, mint velem voltak! Mert ritka az ilyen igaz, jólelkű ember. Köszönöm szépen!”
Nos, igen, jónak lenni nagyon jó!