A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022 őszén hajtotta végre hazánk 16. népszámlálását. Az eredményből számos érdekesség tudható meg az adatokat böngészve.
A KSH Népszámlálási atlasz című, most megjelent kiadványa a 2022. évi, valamint korábbi cenzusok adatainak felhasználásával, térképek segítségével mutatja be az egyes vármegyék, járások és települések sajátosságait, és nyújt részletes területi képet hazánk népességének társadalmi helyzetéről és életkörülményeiről.
Magyarország népessége 1980-ban volt a legnagyobb, a következő négy évtizedben több mint 1 millió fővel csökkent. Mindeközben Pest és Győr-Moson-Sopron
vármegyében tovább gyarapodott a népesség. Ezzel szemben az ország északkeleti és déli részében jelentős népességfogyás következett be, aminek a természetes fogyás mellett az elvándorlás az oka. Vármegyénkben is csökkenés könyvelhető el, csak néhány helyen nőtt a lélekszám, például Tiszabőn és Tiszaburán.
Az adatokból megállapítható, hogy a munkanélküliek aránya vármegyénk észak-keleti részében egészen riasztó, 12-30 százalék közötti. Ez a terület magában foglalja a már említett Tiszabőt és Tiszaburát is.
Az is kiderült, hogy országos szinten is alacsony a vármegyében az iskolázottság. A legalacsonyabb végzettségűek jelentős része Közép-Magyarországon élt.
A hazai foglalkoztatottak fele, közel 2,3 millió fő a fővárosban és a megyeszékhelyeken dolgozott 2022-ben, jelentős részük a környező településekről járt munkába. A legnagyobb vonzáskörzet a fővárosi volt, amely 169 települést foglalt magában, de a miskolci, illetve a pécsi vonzáskörzet is 100-nál több településből állt. A kisebb vonzáskörzetek közé tartozott a tatabányai, a békéscsabai és a szolnoki.
A 2022. évi népszámlálás során 209 909 fő vallotta magát roma nemzetiséghez tartozónak, ami kevesebb a 2011-ben számolt 316 ezer főnél,
ugyanakkor a korábbi évtizedek területi mintázata nem változott. Vármegyénkben.
Érdekesség, hogy a nem vallásos népesség is mutat térbeli sajátosságokat. A Tiszántúlon, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye kivételével, nagyobb arányban vallották magukat nem vallásosnak, mint az ország többi nagyobb tájegységében. Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 29, illetve 26% -uk nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik egyetlen vallási felekezethez sem.
Forrás: portfolió.hu